• Mostanra már igazán tavasz van és ezt a madarak is érzik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a két három héttel  ezelőtti cikkünkben (Az első tavaszi napok) leírt odúfoglalási arány ami, azóta tovább nőtt és még több tojást találtunk a fészkekben, sőt a 32-esben már fiókák csipognak. Másik örömteli esemény, hogy néhány hete megérkeztek a már évek óta a ligetben fészkelő vércséink. Azonban néhány hete nem látjuk őket ami némileg nyugtalanságra adhat okot, de reméljük nem szakad meg a több éves hagyomány. Lassan kirajzolódnak előttünk a madarak legkedveltebb odúi. A 25-ös, a 14-es és a 31-es immáron második éve ad otthont a széncinegéknek.
Tavaly csak ők foglalták el az odúkat, idén viszont már egy mezei veréb pár is kivette a részét "lakásokból". Az új fajjal egyúttal az is kiderült, hogy milyen madár készítette a "gigafészket" mely az odú tetejéig van beépítve. Így mondhatni a verebeknek igen impozáns bemutatkozásuk volt a mátyás k. téri odútelepen.

•Fotók: Lampert Benedek

 Igazi tavaszi látvány. A fák virágzása az egyik leggyönyörűbb része a tavasznak.

A visszatért vörös vércse(tojó).

Mikor a vércsék nem voltak jelen, az örvös galambok úgy gondolták, a fészek őket is éppen úgy megilleti mint ragadozó társaikat :).

A verebek, mondhatni "luxus villája" :).

 • Idén először nemcsak a vércsék és az odúinkban költő madaraknak a fészkelési helyét ismerjük. Rábukkantunk a barátcinegék "családi fészkére", tudjuk hol ütöttek tanyát a fekete rigók továbbá a dolmányos varjak és a csuszkák de a seregélyek faodva sem maradt rejtve előttünk. Nagyon kivételes dolog, hogy ennyi madár fészkel tavasszal és él egész évben a kerületben. Ezért nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a kerület természeti értékeinek védelme és megőrzése!

A barátcinegék "lakhelye". Kevés odú olyan biztonságos mint ez. Maximum az eső lehet zavaró tényező, de a környező fák lombkoronája megfogja az esővíz tetemes részét.

 A fekete rigók fészkét csak a sötét, kiálló gallyak árulják el.

A már említett  cikkünkben olvashattuk, hogy az csuszkák építik a fészküket. Nos, mostanra az éhes utódoknak hordják az élelmet fáradhatatlanul.

 • A vércséken kívül más ragadozó madár is felkeltheti a figyelmünket. A karvaly szintén évek óta jelen van. Mikor megjelenik: egy éles vészriadó a kis énekes madarak részéről, majd csend. Miután elmúlt a veszély, újra felcsendül az erdők és parkok különlegessége: a madárdal. Szintén nagy örömünkre szolgált, hogy a hosszú ideje "kergetett" barátposzáta végre lencsevégre került.  A gyönyörű hangú madárka, nehéz fotó alany, mert kicsi, nagyon fürge és a sűrű bokorban vagy lombkoronában, szinte esélytelen lefotózni.

A jellegzetes sziluett kétségkívül egy karvaly védjegye.

A barátposzáta (hím) nagy mestere a rejtőzködésnek :).

Kék cinege fészekanyaggal a csőrében. Az anyag gyűjtésben mi is segíthetünk nekik, ha kutyaszőrt vagy más hasonló dolgot kirakunk nekik az ágak közé.

• A tavasz és a nyár eleje az egyik legmozgalmasabb időszak a madarak életében. Párt választani, odút keresni, fészket építeni, fiókát nevelni ez mint nehéz és fárasztó munka. Ezért segítsük őket ahol és ahogyan lehet!

Mi ajánljuk:

Aki teheti, kiránduljon a barátaival vagy családjával és vegyék szemügyre a madarak tavaszi nyüzsgését. Érdemes megcélozni a parkokat, mert itt könnyebben felfigyelhetünk egy-egy odúra vagy fészekre. Amennyiben a közelben lakik, látogasson el az Erzsébet-ligetbe. Itt bizonyosan nem marad élmény nélkül, és a Ligeti Madárvédelem által felállított tanösvény bejárása is hasznos időtöltés!

Kérünk mindenkit, hogy az odútelepen az odúkhoz senki ne másszon fel vagy nyissa fel a tetejét!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.