• Úgy gondoltuk, itt az ideje annak, hogy kis figyelmet szenteljünk annak a helynek, ami nemcsak a kerületnek, de egész Budapestnek az egyik gyöngyszeme. Mely nagy népszerűségnek örvend és számos, sőt számtalan állatfajnak ad otthont. Ez nem más, mint a Naplás-tó. 

• A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. Kiemelten fontos szerepet tölt be az őszi madárvonuláskor, hiszen ilyenkor számos vonuló madárnak ad pihenési lehetőséget, illetve év közben is rengeteg madár fészkel itt. A tó népszerű szabadidős úti cél a környékbeliek számára. Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. Telente befagy, olyankor ingyenes korcsolyapályaként üzemel. 

 

 

 

 

Kialakulása:

1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így akadályozzák meg a patak áradását. Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett.

 

 

P1250637_resize.JPG

P1270760_resize.JPG

 

 

 

Élővilága:

A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten. A természetvédelmi terület 3 részre tagolódik:

  • A Naplás-tó és a közvetlen környéke
  • A Szilas-patak menti láprétek (Felső és alsó-láprét)
  • Cinkotai Parkerdő

 

A környező nádas valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és zsomksás (Carex elata). A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Inachis io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakusz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), egerészölyv (Buteo buteo), fekete harkály (Dryocopus martius),  sőt tavaly télen mi megfigyeltünk itt nagy bukót (Mergus merganser) is.

A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.

 

Barátcinege (Parus palustris) egy naplás-tavi etetőn.

lampert_benedek_kormos_kicsi_resize.jpg

 

 Fekete harkály és fiókája.
Forrás: a képen feltüntetve

Fekete harkály.jpg

 

 

 Nagy bukót figyeltünk meg a tavon. A felső kép,
magát a fajt szemlélteti. Az alsó fotón, a naplás-tavi
megfigyelés látható, sajnos kedvezőtlen körülmények közt. 

montázs.jpg

 

 

• Nagy felháborodást keltett, mikor 2012 februárjában egy tarvágást végeztek a naplás erdőben. Mikor utánajártunk kiderült, hogy egy előre megtervezett ütemterv alapján folyik az 50-60 éves akácfák kitermelése. Bármennyire is jogszerű, fájdalmas látvány fogadott minket.

P2258494.jpg

 

 

P2258547.jpg

 

 

• Mint említettük a Naplás-tó és a körülötte elterülő erdő igazi madárparadicsom. Télen az etetők körül valóságos csúcsforgalom van.

 

 Látogassa meg YouTube csatornánkat és Facebook-os oldalunkat!

 

 

 Források:

  • Hufnagel Levente: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához II. A Naplás-tó és környéke vízi és vízfelszíni poloskafaunája, 1994, Calandrella
  • Merkl Ottó 1996: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához III. Bogarak (Coleoptera). – Természetvédelmi Közlemények 3-4: 123-140
  • Torvaji László: A mocsári teknős ökológiája a naplás-tavi populációban. Diplomadolgozat. Keszthely, 2003

 

 Részleges adoptáció a wikipédiáról.

 

• Az elmúlt egy évben már sokat változott a helyzet. A kopár domboldalt felváltották a fiatal akácfák, melyek most olyan sűrűn nőnek, hogy átlátni sem lehet köztük. A Naplás-tó védelme nemcsak az élővilág, de a mi érdekünk is. Ez olyan apróságokon múlik, mint például a szemetelés, kis dolgokból áll össze, de hatalmas károkat okoz. Vigyázzunk a természetre, óvjuk és őrizzük meg az értékeit!

 

200-as_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://liget-madarvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr45554872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.