• Úgy gondoltuk, itt az ideje annak, hogy kis figyelmet szenteljünk annak a helynek, ami nemcsak a kerületnek, de egész Budapestnek az egyik gyöngyszeme. Mely nagy népszerűségnek örvend és számos, sőt számtalan állatfajnak ad otthont. Ez nem más, mint a Naplás-tó. 

• A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. Kiemelten fontos szerepet tölt be az őszi madárvonuláskor, hiszen ilyenkor számos vonuló madárnak ad pihenési lehetőséget, illetve év közben is rengeteg madár fészkel itt. A tó népszerű szabadidős úti cél a környékbeliek számára. Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. Telente befagy, olyankor ingyenes korcsolyapályaként üzemel. 

 

 

 

 

Kialakulása:

1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így akadályozzák meg a patak áradását. Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett.

 

 

P1250637_resize.JPG

P1270760_resize.JPG

 

 

 

Élővilága:

A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten. A természetvédelmi terület 3 részre tagolódik:

  • A Naplás-tó és a közvetlen környéke
  • A Szilas-patak menti láprétek (Felső és alsó-láprét)
  • Cinkotai Parkerdő

 

A környező nádas valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és zsomksás (Carex elata). A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Inachis io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakusz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), egerészölyv (Buteo buteo), fekete harkály (Dryocopus martius),  sőt tavaly télen mi megfigyeltünk itt nagy bukót (Mergus merganser) is.

A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.

 

Barátcinege (Parus palustris) egy naplás-tavi etetőn.

lampert_benedek_kormos_kicsi_resize.jpg

 

 Fekete harkály és fiókája.
Forrás: a képen feltüntetve

Fekete harkály.jpg

 

 

 Nagy bukót figyeltünk meg a tavon. A felső kép,
magát a fajt szemlélteti. Az alsó fotón, a naplás-tavi
megfigyelés látható, sajnos kedvezőtlen körülmények közt. 

montázs.jpg

 

 

• Nagy felháborodást keltett, mikor 2012 februárjában egy tarvágást végeztek a naplás erdőben. Mikor utánajártunk kiderült, hogy egy előre megtervezett ütemterv alapján folyik az 50-60 éves akácfák kitermelése. Bármennyire is jogszerű, fájdalmas látvány fogadott minket.

P2258494.jpg

 

 

P2258547.jpg

 

 

• Mint említettük a Naplás-tó és a körülötte elterülő erdő igazi madárparadicsom. Télen az etetők körül valóságos csúcsforgalom van.

 

 Látogassa meg YouTube csatornánkat és Facebook-os oldalunkat!

 

 

 Források:

  • Hufnagel Levente: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához II. A Naplás-tó és környéke vízi és vízfelszíni poloskafaunája, 1994, Calandrella
  • Merkl Ottó 1996: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához III. Bogarak (Coleoptera). – Természetvédelmi Közlemények 3-4: 123-140
  • Torvaji László: A mocsári teknős ökológiája a naplás-tavi populációban. Diplomadolgozat. Keszthely, 2003

 

 Részleges adoptáció a wikipédiáról.

 

• Az elmúlt egy évben már sokat változott a helyzet. A kopár domboldalt felváltották a fiatal akácfák, melyek most olyan sűrűn nőnek, hogy átlátni sem lehet köztük. A Naplás-tó védelme nemcsak az élővilág, de a mi érdekünk is. Ez olyan apróságokon múlik, mint például a szemetelés, kis dolgokból áll össze, de hatalmas károkat okoz. Vigyázzunk a természetre, óvjuk és őrizzük meg az értékeit!

 

200-as_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vándorok

2013.09.10. 17:31

• A nyár vége, egyben a vonulási időszak kezdetét is jelenti a madarak számára. Sok madárfajunk nem telel át Magyarországon, hanem melegebb éghajlatra költözik, majd következő év tavaszán ismét hazatérnek költeni. A fecskék és a gólyák az egyik legkedvesebb költőző madaraink.

 

• A fehér gólyák (Ciconia ciconia) augusztus végére már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén kezdik meg vándorútjukat. A nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció a Boszporusz felé indul el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban. A korszerű technikának köszönhetően műholdas jeladókkal már online is nyomon követhető a gólyák vonulása. Útjuk közben számos veszély leselkedik rájuk, nemcsak a Szahara perzselő forrósága, de a településeken maguk az emberek is. Így járt az elmúlt hetekben Ménes nevű gólyánk is, aki sajnos már nem láthatja meg többé Magyarországot. A nyár elejére felcseperedő fiókáknak nincs sok ideje, hogy felkészüljenek a vándor útra, ezért a lehető leggyorsabban kell tanulniuk.

 

 

Ménes, hátán a jeladóval. Fotó: Papp Ferenc

ménes.jpg

 

 

• Bár a gólyák költöző madarak, mégis vannak olyan egyedek, akik mégsem mennek el télire, hanem átvészelik a hideget. A fehér gólya gyakorlatilag mindenevő. A békától kezdve a gyíkokon át, elfogyasztanak halakat, de még kisrágcsálókat is, ha rászorulnak. Télen, csakúgy, mint kisebb magevő társainak, nekik is etetéssel segíthetünk, persze nem magok, hanem pl.: halak kihelyezésével.

 

Áttlelő fehér gólyák. Fotó: www.mme-koka.hu

golya_telelo_nagy.jpg

 

 

 

• A fecskék szintén kedves madaraink, akiket mindig a nyár hírnökeként várunk haza. A füsti fecskék csaknem 10 000 km-t utaznak haza Afrikából. Április közepére érnek haza, rendszerint először a hímek, akik rögtön fészeképítésbe kezdenek.

Fiókák etetése. Fotó: Lampert Benedek

fecske etetés.jpg




• Szeptember elejére már több százas csapatokba verődnek, majd így vágnak neki a hosszú útnak. Gyakran megfigyelhetjük őket fákon, villanydrótokon gyülekezni. Útjuk nagyjából hat hétig tart, és az európai állomány Afrika más-más térségébe érkezik meg. A magyarországi, Afrikának egészen a déli csücskéig repül. Nappal "utaznak" és naponta akár 320 km-t is megtehetnek. Az éjszakákat nagy csapatokba verődve, hagyományos éjszakázó helyeken, nádasokban töltik. Mivel a fecskék kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, más madarakkal ellentétben nem halmoznak fel készleteket a vándorlás időszakára, hiszen repülés közben is tudják étvágyukat csillapítani. Rossz időjárás esetén azonban sok fecske pusztul el az éhségtől a vonulás során. A szerencsés túlélők akár a tizenhat éves kort is megérhetik!

 

 

Gyülekező fecskék. Fotó: www.origo.hu

fecskecsapat.jpg

 

 

 

200-as_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• A madarak költési sikerének egyik kulcsa, hogy a fiókákat biztonságban tartsák a ragadozók elől. Rengeteg megoldás létezik, mi három igazán meglepőt gyűjtöttünk össze.

• A bíbic és az ékfarkú lile egyszerű fészket épít - gyakran csak egy talajmélyedést nyílt területen, mocsarakban, pusztákon. A tojásokat jól álcázza a köves talajt utánzó pettyes minta. Amikor a fiókák kikelnek, a szülők elviszik a tojáshéjakat, mert a széttört héjak belsejükkel tönkreteszik az álcázást.

• Az álcázás és az óvatosság ellenére, a fészek helye miatt sebezhetők a tojások a rókák és más éhes élőlények számára. Ragadozó közeledtekor a kotló tojó úgy védi tojásait, hogy szárnyát húzva elmenekül a fészekről, sérültet játszik és az éhes, de becsapott ragadozó követi. A tojó megfelelő időben elrepül. Ez a viselkedés gyakori a gázlómadaraknál éppúgy, mint más talajlakó madarak között.

• Néhány madár, például a sárszalonkák mindkét szárnyukat maguk mögött húzva szaladnak el a fészküktől, így egérre hasonlítanak. A nagyobb jutalomban reménykedő ragadozó hoppon marad, miután a madár elrepül. Más madarak különleges fészket építenek, melynek teteje egy szokványos csésze alakú fészek, ami azonban csak trükk, a valódi a "csésze" alatt van, ahová egy kis lyukon keresztül lehet bejutni. Az üres álfészek láttán a fészekrablók, pl. varjak, nem piszkálják a fészket, hiszen számukra nyilvánvaló, hogy üres.

 

 

 

Az ékfarkú lile és a...
fotó: www.naturephoto-cz.com

ekfarku-lile-38663.jpg

 

 

...bíbic sérültet játszik.
fotó: kapanyel.blog.hu

bíbic-csonkapeter_2454 másolata.jpg

 

 

A sárszalonka inkább egérnek tetteti magát
fotó: enfo.agt.bme.hu 

Nagy sárszalonka.jpg

 

 

Tetszett? Itt elolvashatod a Tudta-e rovat többi részét is!

 

 

 

 

200-as_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• A hétvégén tartott odúellenőrzés végén nem akármilyen eredmény kaptunk. A kint lévő odúk közül, kivéve kettőt, mindegyikben volt költés, és mind sikeres, mindössze egy fióka pusztult el, nem tudjuk miért.

• Az időjárással is szerencsénk volt, bár ez nem túl meglepő az utóbbi hetek forrósága után. Év közben figyeltük az itteni odúkat és láttuk, hogy több helyen etetnek a szülők, de a hétvégén mégis meglepődtünk. A Szilas-pataknál jelenleg 12 odú van kihelyezve, de nem ennyi volt eredetileg, kettőt valószínűleg elloptak. Két típúsú költőhely van itt a madarak számára, B és D odú. Érdekes, hogy, amíg az ember közelségben (Erzsébet-liget, Mátyás király tér, Pálfi tér) egyértelműen a széncinegék költése volt a jellemző, addig itt a mezei verebek fészkeivel találkoztunk gyakrabban.

 

 

 

P5089341(1).jpg

 

 

 

A három széncinege fészek közül az egyik.

P1300741.JPG

 

 

 

Ez a buja és vadregényes hely számtalan madárnak ad otthont.

P5089347.jpg

 

 

 

Egy mezei veréb fészek. Ők nem bíznak az általunk készített tetőben,
biztos ami biztos, csinálnak ők is :).

P1300743.JPG

 

 

 

Seregély fészek egy D odúban. Rendkívül precíz munka,
úgy megépítették, hogy alig bírtuk kiszedni, mikor sikerült, akkor is egyben maradt.

P1300747.JPG

 

 

 

A tisztításhoz szerszámokat is készítettünk.
Házilag is könnyen megcsinálható, mindössze egy hajlított alumínium lap.
Tudjuk ajánlani, mert nagyon megkönnyíti a munkát!

P1300744.JPG

 

 

 

• Három madárfaj költött az odúinkban, gyakoriság szerint: mezei veréb, széncinege, seregély. Az odútelepnek ez volt az első költési időszaka, mivel tavaly  nyár végén hoztuk létre. Ezek után nem kérdés, hogy bővítésre kerül majd a sor néhány odúval, mert eddig itt vannak a legjobb eredményeink, 83%-os költési arány!

 

 

 

Adatok:

 

Szilas-patak 2013
1. Mezei veréb kirepültek
2. Széncinege kirepülek
3. Mezei veréb fészek kezdemény
4. Széncinege kirepültek
5. Mezei veréb kirepültek, egy fióka elpusztult
6. Mezei veréb kirepültek
7. Seregély kirepültek
8. Mezei veréb kirepültek
9. Seregélyek kirepültek
10. Széncinege kirepültek
11. Széncinege fészekanyag
12. Mezei veréb kirepültek

 

 

 

 

 

200-as_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• Így augusztus elején egy kis terepmadarászatra várunk minden madárbarátot.
Az egyébként zárt körű odúellenőrzésbe most bárki belekóstolhat, aki érdeklődik a madarak, és védelmük iránt.

• Tehát most vasárnap (augusztus 4.) nyilvános odúellenőrzést szervezünk a Szilas-pataknál, délelőtt 10 órás kezdéssel. A program során lehetőség nyílik betekinteni a madarak költésének rejtett világába, megismerni különböző madárfajok fészkét és fészkelési szokásait, valamint aktívan részt lehet venni a tényleges kontrollban (odúk levétele, visszahelyezése, adatrögzítés, tisztítás), illetve a madármegfigyelés sem maradhat ki, hiszen a munka közben biztosan látunk majd ritka vagy sokak által kedvelt madarakat.

A pontosság érdekében koordinátát adunk, meg, melyet a google maps keresőjébe kell beírni és fontos, hogy a zöld nyíl jelzi a találkozóhelyet, nem a piros jelölő.

Helyszín: 47.514813, 19.221533

Időpont: augusztus 4., 10 óra

Érdemes olyan ruhába jönni amit nem féltünk, illetve a melegre való tekintettel, a folyadékról se feledkezzünk meg!


Mindenkit szeretettel várunk!

Kis ízelítő:

 

 

Téli odúkontroll.

P1250648_resize.JPG

 

 

Egerészölyv harca a varjakkal.

IMGP8361_oduell_szilas_patak-szg_resize.jpg

 

 

A Szilas-patak látképe.

P5089345.jpg

 

 

Ha szerencsések vagyunk őt is megfigyelhetjük: tövisszúró gébics.

P1220932.jpg

 

 

 

• Nemsokára a másodköltésnek is vége van. A kis testű madarak, egy évben általában kétszer költenek és jóval több tojást raknak, mint a nagyobb ragadozók. Ezzel átlagban egyensúlyban marad a csúcsragadozók és a kisebb madarak aránya, ez a többi állatfajnál is így van. Bizonyára többen megfigyelték már, hogy tavasztól nyár elejéig, kétszer van olyan időszak, mikor madárfiókáktól hangosak az erdők és parkok. Jelenleg a második költés végén járunk és nemsokára ismét lehet ellenőrizni és tisztítani az odúkat.

 

 

Széncinege (tojó) készül etetni a fiókákat.

szcinege_kajával.jpg

 

 

A kikelt madarakra rengeteg veszély leselkedik, ezért is van szükség
az évi két költésre és a sok utódra. A szajkó hírhedt fészekrabló,
nem csoda, ha nagy zsivaj támad mikor megjelenik.

szajkó.jpg

 

 

 

• A nap híre viszont, hogy a vércse fészket, melyet évek óta figyelemmel kísérünk, most sikerült minden eddiginél közelebbről megfigyelnünk, persze a madarak zavarása nélkül. Nem kell sok idő és ők is elhagyhatják a fészket, a tollazatuk csaknem teljesen kifejlődött. A tavalyi négy fiókához képest azonban, idén csak két fiatal madárról számolhatunk be. Sajnos a ragadozómadaraknál ez a szám mondható átlagosnak, de minden egyes kirepült madár létfontosságú a faj szempontjából, így természetesen nekik is nagyon örülünk és igyekszünk ott lenni majd a kirepülésükkor.

 

 

Az egyik fióka nyugodtan sziesztázott a párkányon :).
Látható, hogy az evezőtollak (a szárny végén feketeszínű) még nagyon kicsik,
repülésre nem alkalmasak.

vércse_közel.jpg

 

 

Aztán megjelent a tesó is, aki érdeklődve figyelt minket :).

vércse_blog3.jpg

 

 

• Reméljük, hogy épségben kirepülnek és ők is sok fészekaljat felnevelnek majd :)!

 

 

 

200-as_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása